Na akkor kezdjük az elején:
A wizzair FAPADOS járat, és ne is várjunk többet a pénzünkért (15000Ft időben legoflalva + 9000Ft nagy poggyász). Örüljünk, hogy elvisz A pontból Bbe, és ennyi. A 2 órás késés teljesen belefér. De nem húztam fel magamat, hiszen nem így akartam kezdeni az új életemet.
Szóval megérkeztem Luton repülőtérre, csak a nyilakat és a tömeget kell követni, akkor minden rendben lesz. Összeszedtem a 100kgosnak tűnő csomagomat, ami persze max 32kg lehet, de mire a szállásra szenvedtem, na az egy külön történet lenne, tele jobbnál jobb sztorival, amin persze Ti rengeteget röhögnétek, én már kevesebbet :D
A reptérről a National Expressel lehet bejutni Londonba. 11 font a jegy és a reptéren, a repülőn és a neten is előre lehet rá jegyet venni. Érdemes neten időpontot kérni, mert akkor nem jártok úgy mint én, hogy csak a 3-ra fértek fel, ami szintén másfél óra várakozást jelent. De a sorban állás alatt már el lehet kezdeni az ismerkedést :D. Egy japán sráccal kezdtem el beszélgetni és megdicsérte az angol tudásomat, mondjuk ezen jót röhögtem, de azért biztató volt.
Amint beértem a központba, már ismerős volt a környék, hiszen tavaly itt "nyaraltunk", és a Primark (ruhabolt, erről majd később) mindig egy biztos pont volt :D
Ott egyből vettem Oyster cardot (5 font) és feltöltöttem, ugyanis ezzel lehet közlekedni. Londonban a helyi közlekedés az egyik legdrágább dolog, szóval nem érdemes eltévedni. Mindenhol (busz, metró) le kell csipogtatni, (metrónál kifelé is) a kártyát és leveszi az utazás összegét. Szerencsére van egy napi limit, aminél nem szed le többet. De ha sokat utaztok érdemes megnézni, hogy milyenek a bérletek.
Aztán pár kedves útbaigazítást követően meg is érkeztem az eredetileg tervezett 5 helyett 8ra :D
